Az Európai Beruházási Bank csoport 490 millió euró összegű kötelezettséget vállalt 2023-ban Magyarországon, és továbbra is támogatja a zöld beruházásokat – közölte az uniós pénzügyi intézmény.
Az Európai Parlament közölte, hogy vizsgálatot indít egy orosz nemzetiségű lett képviselő, Tatjana Zdanoka ellen, akit egy tényfeltáró cikkben azzal vádoltak meg, hogy az elmúlt két évtizedben Moszkvának kémkedett.
Ez egyfajta zsaroló kézikönyv – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesüléséről, mely szerint az Európai Tanács kész akár gazdaságilag megbüntetni Magyarországot, ha nem fogadjuk el az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt. A kormányfő szerint „ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen”. Összességében az 50 milliárd eurós, 4 évre szóló, uniós költségvetésből finanszírozott ukrajnai programot továbbra is elutasítja Orbán Viktor, és legfeljebb akkor fogadná el, ha minden évben egyhangúsággal döntenének a további kifizetésről a tagállamok. A legfőbb (új) érvnek pedig azt mondta az ukrajnai program jóváhagyásával szemben, hogy meg kéne várni ezzel az EP-választási eredményeket.
Akár már kedden újabb intézkedéseket fogadhat el a francia kormány annak érdekében, hogy leszerelje a gazdák tiltakozását - írja a Bloomberg. A tüntetők Párizs körüli autópályákat foglaltak el, hogy a megemelkedett megélhetési költségek ellen tiltakozzanak.
Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
Az Institute for the Study of War elemzői szerint Oroszország célja Moldova destabilizálása, az EU-integráció akadályozása, valamint a FÁK-ban és Dnyeszteren túli területeken való befolyás fenntartása - írta a Sky News.
Magyarország nem enged a zsarolásnak - írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hétfőn a Facebook-oldalán. Bóka szavai nem abba az irányba mutatnak, hogy rövid időn belül megegyezés születne, ami a pénzpiacok, így a forint számára sem megnyugtató hír.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
Bár még hétfőn is azt hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, hogy nem támogatja a kormány az évi 5 milliárd eurós ukrajnai fegyverszállítási finanszírozási alap új tervét, ami évi 23 milliárd forintunkba kerülne, a szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen mégis azt jelezte a magyar kormány képviselője, hogy belemegy ebbe, pontosabban nem fogja vétózni Magyarország az egyhangúságot igénylő javaslatot – írta meg a Bloomberg. A hír megjelenését követően nem sokkal viszont reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: kategorikusan cáfolták a Bloomberg értesülését.
Az uniós vezetők készek keményen fellépni a magyar kormánnyal szemben, ha a jövő heti EU-csúcson továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt többéves finanszírozási programot az uniós költségvetésből – jelezték névtelen források a Bloombergnek.
Teljes tiltás jöhet az orosz eredetű alumíniumtermékekre a soron következő 13. uniós szankciós körben, amelyet még a háború kitörésének második évfordulója előtt terveznek elfogadni – tudta meg a Politico három brüsszeli forrástól.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke a Financial Times-nak azt mondta, hatalomra kerülésük esetén népszavazást tartanának Németország EU-s tagságáról a Brexit-referendum mintájára.
Sadiq Khan londoni polgármester szerint olyan új szabályrendszert kell kidolgozni az Európai Unióval, amely kölcsönösen lehetővé teszi fiatal brit és uniós polgároknak a szabad utazást, tanulást és munkavállalást.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője azt állítja, hogy Izrael finanszírozza a Hamászt. Izrael tagadja a vádat, a jövő heti brüsszeli találkozók előtt érezhetően erősödik a két fél közötti diplomáciai feszültség - tudósított a Politico.
Több mint ezer aláíró, köztük harmincnégy Nobel-díjas tudós a génmódosításra vonatkozó szigorú szabályok enyhítésére szólította fel nyílt levelében az EU-t – számolt be a brit The Guardian.
Kizárólag euróval lehet fizetni február elsejétől Koszovóban, minden más pénznem csak külföldi tranzakciókhoz használható - közölte a koszovói központi bank. A döntés felháborodást okozott Szerbiában, mert a koszovói szerbek mintegy felének dinárban folyósítják juttatásait.
Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök budapesti találkozójának egyik fókusza az Európai Unió és a közös közép-európai sorsközösség volt. A szlovák kormányfő a látogatás során megígérte, hogy támogatni fogja Magyarországot a februári rendkívüli uniós csúcson.
A Trieszt, Genova, La Spezia és Gioia Tauro kikötőit érő tetemes kereskedelmi kár miatt Róma kész részt venni egy vörös-tengeri katonai misszióban - közölte Antonio Tajani olasz külügyminiszter a hétfő este erről tartott kormányülést követően.
Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háború kezdete óta uniós koordináció mellett több mint háromezer ukrán beteget szállítottak át európai kórházakba, hogy ott részesüljenek szakorvosi ellátásban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.